2017. augusztus 19., szombat

Prológus

Csak sötétség van körülöttem, nem tudom, hogy hol vagyok és merre menjek. Félek! Sétálok előre, hát ha kijutok innen ebből a sötét börtönből. Egy hangot hallok meg, fura nyelven beszélt, nem értetem, majd reflektor szerűen felvillant egy fény, egy lány állt ott. Csak ott állt és mosolygott.

- Ki vagy?- továbbra is mosolygott- Hogy hívják? És mi ez a hely?

Hirtelen komoly lett, felém közeledett és egy lépésnyire állt tőlem. Csak nézett engem és az arcomat kezdte simogatni, a keze nyirkos volt és hideg. Egy idő után abba hagyta, és elkezdett sikoltani és az arca is eltorzult. Szemei sötét pacák lettek, a szája nagyobb lett. Elkezdtem futni  előle az ijedségtől és csak futottam előre, de lány követni kezdett és tovább sikított. Addig futottam, amíg egy üres lyukba nem estem, csak zuhantam lefelé.
Egy másik helyen ébredtem, egy búza mezőn. Felkelek és csak mezőt láttam, semmi mást nem láttam, és hajamba egy varjú belekapott és utána egyre többen lettek és csipkedni kezdtek és karmolni kezdték az arcomat. A búza aljára lefeküdtem és kúszni kezdtem és egy gödörbe bebújtam és onnan biztonságba kerültem egy időre. Vöröshangyák másztak rám és csipkedni kezdetek és csípésük elkezdette marni bőrömet . Gödörből próbáltam kikúszni, de hiába a hangyák marása legyengített, nem bírtam mozgatni a karomat, a lábamat már egész testemet sem és szemem is kezdett elfáradni, lassan becsuktam.